Margarita

Margarita a munkatársőm volt, amig ki nem tették a szűrét. Egyszerű leépítés. A kisegítő szolgáltatások (HR, pénzügy, beszerzés, IT) elköltöztek a reptérre, és a vezetőség ezt az alkalmat találta megfelelőnek arra, hogy megkíméljenek pár embert a költözködéstől. Ez már régen volt, nyár elején. Azóta csak Margaval tartottam a kapcsolatot, mivel megvolt a száma. Vicces volt, mert egyszer felhívtam valami munkaügyben, mert simán elfelejtettem, hogy kirugták. Ha lenne legalább egy cickafarknyi memóriém, sok kényelmetlen helyzettől kímélném meg magam. No mindegy. Azóta párszor beszéltünk, és kitaláltuk, hogy egyszer beülünk valahova dumálni.
Nos, éppen Rivasban bóklásztam, amikor csörög a telefon, ránézek, és konstatálom, hogy a tulaj, merthogy ő is Margarita. Eltelt egy kis idő, mire leesett, hogy nem ő az. Vicces volt, legalábbis én jót mulattam a dolgon. (o:
a lényeg, hogy megbeszéltük, hogy este elmegyünk beülni valahova, és így is lett.
Szükségesnek tartok előrebocsátani néhány tényezőt: Marga nem szép, sőt "érdekes" arca van. Nem kövér, ellenben 183 cm magas. Semmi közünk egymáshoz, és el nem tudtam képzelni, hogy lehet olyan téma, amiről tudunk beszélgetni. Ráadásul ő spanyol, és már láttuk, hogy én nem értek szót a spanyolokkal.
Nos ehhez képest 9-kor találkoztunk, és éjjel 3-kor vittem haza. A spanyol szokás szerint beültünk egy helyre, ahol megittunk egy italt (én kólát, természetesen), majd átmentünk egy másik helyre vacsorázni, és végül egy harmadik helyre kávézni (én fagyiztam). Kiderült, hogy Marga nem esett kétségbe, amiatt hogy elvesztette a munkáját, és még csak nem is keres másik állást. Az utóbbi 3 hónapban kényelmesen ellébecolt a munkanélküli segélyen, volt Balin nyaralni, meg Cadizban, és most éppen három hónapra Edinburgh-be készül nyelvet tanulni. Kicsit ráijesztettem, amikor elárultam neki, hogy Edinburgh (Edinburgo spanyolul) Skóciában van, és egészen elképesztő akcentusuk van az ottaniaknak, de azért biztosítottam arról, hogy drukkolok neki. Kicsit talán még lelkiismeret furdalásom is volt, hiszen én idejöttem, és van tuti állásom, őt meg kirugták. Nyilván nem az ő helyét szedtem el, de mégis kényelmetlen volt. Így viszont, hogy látom, hogy kényelmesen elvan, és nem izgatja magát, inkább utazgat, meg tanul, így már nem aggódom érte.
A nap tanulsága, hogy akkor is el lehet menni 6 órát "de copas", ha abszolúte semmi közöd az illetőhöz, akivel elmész beülni. A spanyolok meg a skótoktól akarnak angolul tanulni. (o:
Hajrá Marga!