Hazafelé, ahogy a Les Halles megállóból jövünk felfelé, kiszúrok egy sportboltot, és meggyőzöm Anikót, hogy ő is görkori kereket akar nézni. Kicsit bóklászunk a boltban, majd kijövünk egy másik kijáraton, amitől azonnal egy földalatti plázában találjuk magunkat, és egy kicsit talán el is tévedünk. Végül aztán megtaláljuk, a jól megszokott mocskos, és sötét metró aluljárót, és ahogy megyünk a lépcső felé Anikó kiszúr egy fényképezőfülkét. Ki is találjuk gyorsan, hogy csinálunk magunkról képet, hogy legyen emlék róla, hogy "Anikó and Axel Was Here". Beülünk, kiválasztjuk a vicces kis témánkat, bedobjuk az érmét, és vagányan nézünk a kamerába. Elkészül a kép, villok a nyilás, hogy jön a kép, de a kép csak nem jön. Kép sehol. Piszkáljuk, kocogtatunk, semmi. Kijövünk a fülkéből, és éppen ott akarjuk hagyni az egészet morogva, amikor kiszúrom, hogy a kép a fülke külső részén levő zsebecskébe érkezik meg. Egyáltalán nem értem, miért van így. Persze egyből kitaláljuk, hogy idejövünk egy egész napra, és mindenkinek összeszedjük a fényképét, mielőtt kijönne a fülkéből. Egészen biztos vagyok benne, hogy két gonosz lángelme vagyunk, akik bármikor világuralomra törhetnénk, ha palacsintaevéssel, képlopkodással, humorral és általánosságban nagyon jól szórakozva le lehetne igázni a világot.
Az utolsó este még elmegyünk egy jót sétálni. Elsétálunk a Louvre mellett, végig a Rue de Rivoli-n egészen a Vendome térig, ami a gyémántkereskedők központja. Persze, ahol gyémánt van, ott pénz is van, és látunk is egy két igen komoly boltot. Boucheron, Mont Blanc, Dior, és társaik, valamint olyan márkák, amikrül még nem is hallottam, valószínűleg azért, mert mellette a Dior Tesco gazdaságosnak tűnik.
kisétálunk a Rue de la Paix-szon az Étien marcel-ra, és azon elindulunk vissza. az úton még beülünk egy pohár borra egy sarki teraszon, és megbeszéljük az élet nagy dolgait. Mellettünk valami nemzetközi csapat fiatal gyilkolja az angol nyelvet, de most még ez sem zavar.
Úgy látom, hogy Anikó is jól érezte magát. Bár tudom, hogy ő már három hete itt van, remélem, hogy egy kicsit feldobtam a napjait. Megűllapodunk, hogy ebből rendszert csinálunk. Madrid, Berlin, Brugges, Edinbourgh... Van még sok-sok város a világban.
Végül hazamegyünk, elvégre másnap "korán" kelünk. Még gyorsan becsomagolok este, zuhany, és alvás.
Másnap reggel összekészülök, RER Orly Ville-ig, aztán busz a reptérre.
Azt hiszem, az év eddigi 5 legjobb napját töltöttem Párizsban.
No comments:
Post a Comment